119-17-18 Zsoltár
A törvény magasztalása
„Csodálatosak intelmeid, azért megfogadja azokat lelkem. Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket. Kinyitom számat, és csak sóhajtozom, úgy vágyódom parancsolataid után. Fordulj felém, és könyörülj rajtam, ahogyan szoktál azokon, akik szeretik nevedet. Szilárdítsd meg lépteimet ígéreteddel, hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság. Szabadíts meg a hatalmaskodó emberektől, hogy megtarthassam utasításaidat. Ragyogó arccal nézz szolgádra, és taníts engem rendelkezéseidre! Könny patakzik szememből azok miatt, akik nem tartják meg törvényedet.”
„Igaz vagy, Uram, és helyesek döntéseid. Elrendelt intelmeid igazak, és igen megbízhatók. Belső indulat sorvaszt engem, mert ellenfeleim megfeledkeztek igédről. Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. Igazságod örökké igaz, és törvényed maradandó. Ínség és nyomorúság ért engem, parancsolataid mégis gyönyörködtetnek. Intelmeid örökké igazak, tégy értelmessé, hogy éljek!”
Zsoltárok 119:129-144 RÚF